A webkettő és én, vallomás, kiteregetés

Ez a post furcsa lesz, formázott, kiemelés van benne, gyakorlatilag előtört belőlem a népnevelő egy szívemnek kedves témától. Mert amíg azt írja nekem hogy egyetlen címlistámon szereplő ember se használ feedet (oké, readert), meg valószínű személyre szabható honlapokat, ilyesmi, addig talán van itt is keresnivalója, mert ezeknek lehet értelme. Elmesélem hogy énmithogy, ami messze nem rendezett és olajozott, de akár az is lehetne, és még így is hasznosám.

Sőt, még szómagyarázatot is írok, e. Szóvalhogy. Mi az a feed mondjuk. A folyamatosan frissített (vagy elvben folyamatosan frissíthető) oldalakon egy csomó új, friss, ropogós tartalom van, ámde amíg be nem pötyögjük a címet, addig ez nem derül ki, ráadául lehet hogy naponta többször is hiába nézegetjük, merthogy a világlustája bizony még mindig nem írt, hiába ígérgeti. Ez volt régen. Aztán mivel nem volt kényelmes egy bizonyos oldalszám fölött, próbálták kiküszöbölni mindenfélével, hírlevélként köremailben szétküldve akár a hírt hogy frissült, akár magát a cikket. Nos a feed az erre jó, hogy nagyon egyszerűen kiváltja az ilyesmiket. Kell hozzá egy program/alkalmazás/cucc ami képes kezelni a feedeket, amik a különböző beállított oldalakon megjelenő friss tartalmak. Google reader (elnézést, ezt használom, azért erről írok, nem mondom hogy legjobb volna, sosemis teszteltem másikakkal, mert felállítani a rendszert kicsit munka, csak utána jön a láblógatás, éshamáregyszer az megvan, akkor lusta vagyok csak próbálásért szerelni) pl. browserben fut, és egy személyreszabott oldalon összegyűjti hogy melyik beállított oldalon jelent meg új cikk, amit az oldal felkeresése nélkül rögtön el is lehet ott olvasni (ha a teljes cikk megy a feedbe. Ha csak az eleje kedvcsinálónak, akkor tovább kell klikkelni azért). Az olvasatlan cikkek számát kiírja, alapban csak azokat jeleníti meg, de a teljes tartalom kereshető remekül, mindent lehet címkézni, érdekes tartalmakat becsillagozni, külön elérhető honlapon tartalmakat megosztani, báár azt hiszem hogy az így kapott oldalnak nincs olyan feedje amire fel lehetne iratkozni, pedig nekem erős hitem hogy a következő nagyonfontos dolog az a követhetővé válás lesz. (Erről azért egykét mondatot csak muszáj, ez az új mániám, annyira követhetetlen és beláthatatlan információrengeteg van báármiről, hogy egyrészt egyre konzervatívabban keresünk/nézünk utána akárminek - megszokott keresők, hírportálok, wiki, ilyesmi -, másrészt szerintem lassan ki fog alakulni emellett vagy talán részben helyett is egy olyan szakértői réteg, akik az adott témával foglalkozó lapokat mélyen ismerik, és egyfajta szűrőként egy külön lapra gyűjtik össze a valóban fontos, újszerű tartalmakat valószínűleg rendszerezetten, és egy ember követésével, hogy mit olvasott amit fontosnak is tart, milyen összefoglalókat ír, elvileg nem lenne szükség arra hogy mindenki könyékig túrjon a blogokba, ésmégis működhetnék, megkapnánk a téma velejét és egy csomagot hogy hol érdemes továbbkeresgélni ha többre vágyunk. talán. de van már erre persze ezer kezdeményezés, amikor mondjuk readerben hirdetik hogy fel lehet íratkozni azokra a feedekre, amiket Obama tanácsadója követ).

Ha rendes ember lennék, akkor rendberaknám végre a readeremet, mert annyi feed van hogy folyamatost ezernél több az olvasatlan cikk már jóideje, meg el kéne dönteni hogy mik azok a tényleg gyorsan változó-fontos-ilyesmi lapok amik kellenek a kezdőlapok közé, addig rendben hogy van igoogle (visszatérünk rá), magyarnak az Index, oxfordinak a Daily Info (ha pécsen vagyok akkor meg Pécsinapilap - ezek eléggé minimál cuccok, de napi program, helyi hírek ilyesmi megvan benne, arra jó), és itt kerülök bajba, hogy angol általános lap, ami lehetőleg nem offline lap online kiadása (most olyanok vannak egy rakással beállítva - Guardian, Times, Independent - mert még nem nézegettem végig őket hogy melyiket érdemes leginkább meg milyen felépítésük van ilyesmi), tulajdonképp itt is az ilyen standard angol kezdőlapot keresem, hogy mivel indul a brittek napja a tejesteán kívül, ez volna a kérdés, csak nemtudom hol kell megkérdezni, biztos lehet ugyanis. Rendes újságok netes kiadásai meg jók, szépek, kellenek, de szerintem máshogy működnek a weben mint az eredetileg odatervezettek, és valahogy az gördülékenyebb meg átláthatóbb amit nem nyomtatnak ki. Tudom, prosztó dolog hogy köpök az onlinekiadásokra, ezvan. És meggyőzhető is vagyok, meg tesztelek rendületlenül. Mindegy. Meg talán be kéne rakni a blogot kezdőlapok közé akkor talán nem felejteném el annyi ideig írni. mittomén.

Ha kezdőlapok megvannak, akkor kell még az, hogy google toolbar (igen, eladtam a lelkemet a googlenek, minden adatom ott van neki, de cserébe tök működik, releváns találatokat ad, még a nyomorult adsense hirdetések között is volt amire már rákattintottam, pedig nem szoktam reflexből klikkolni a villogó cuccokra). A toolbar az jó és kedves dolog mert ha van olyan oldal amit rendszeresen használsz valami miatt, szolgáltatásszinten, hogy fordít, zenét ad, akármi, és kéznél kell legyen egy másodperc alatt, akkor azon a lapon valami keresőmezőre jobbklikkel rányomva a menüben alul be lehet azt kattintani hogy egyéni keresés generálása, és lesz egy teljesen saját gombod a rendszerbe építve, ami rögvest odavisz és nagyon kis helyet foglal, ilyen pici ikon, elfér belőle egy rakás, nálam van gmail, reader, google maps, youtube (amikor a kétéves beteper a szobába és köszönés helyett elsorolja hogy Vau-vau, háp-háp, nyihaha, röfröf, miaú! majd letottyan a gép elé és szemrehányóan néz hogy még mindig mást csinálok, akkor jól jön a gyorsgomb, de tényleg), a Mindmegette receptkeresője (hasonló okokból, ha az apróbbik elaludt akkor van kb egy órám készletfelméréssel-receptkereséssel-előkészítéssel-főzéssel. nem mondom hogy mindig gasztronómiai csodákat csinálok, de nagyjából ehető, ilyen szintidővel szerintem ez korrekt), szótárak (Sztaki, Merriam-Webster, The Free Dictionary, Urban Dictionary), Wikipedia, meg pár ilyen online rádió meg zenedolog, hogyha egyszer annyi időm lesz vagy eszembejutna (amúgy ezek Last.fm, Deezer, AOL radio, BBC iPlayer). Ja, és persze ezekkel ki lehet hagyni pár lépést kereséskor, mondjuk böngészés közben kurzorral kijelölve egy ismeretlen nevet nem kell elmenni a wikipedia lapjára, bemásolni a keresőmezőbe, stb, hanem csak a kijelölés után rányomni a wikipedia gombra és rögtön a találati oldalt adja meg.

Visszakanyarodván iGooglere, ott első fülecskén a személyes cuccok vannak, gmail, google calendar, google talk, picasa albumomból képek, meg teendőlista amit mindig elfelejtek feltölteni. Van még hasznos feliratú fülecske, ha arra átlapozok akkor egy helyen van térkép, helyi időjárásjelentés, valutaváltó, szótár, wikipedia, angol útvonaltervező vasútra, effélék. Van egy időelbaszó fül is sajnos, ilyet nem kéne építenem, enélkül is remekelek benne, félperces játékok amiknek nincsen semmi célja és órákon át lehet zombiként kattintgatni, napi Douglas Adams idézet amiből szerintem már mindegyiket legalább tízszer olvastam, meg ilyen hülyeségek, és akkor jön a komoly tartalom ameddig csak ritkán jutok el, hogy külföldi hírek - magyar hírek - IT - Gazdaság (ha már itt körülöttem mindenki közgazdász vagy efféle) - Tudomány (ez tökjó, mindig lenyűgözött/szórakoztatott az új fejlesztésekről olvasás, nagyonfelszínenmaradva lelkesedek értük, megszállott spidronrajongó vagyok és hűdeszeretnék egy gömböcöt élőben látni, effélék) - London (közlekedéstervező, Time Out ajánló, helyi hírek-időjárás-blogok, metrótérkép, stb). A baj az, hogy egyrészt teleraktam mindenfélével amit nem is olvasok de törölni az olyan durva lépés lenne, meg hogy csak a már megcsináltak között nézelődtem főleg, ahelyett, hogy jól azokat az oldalakat pakoltam volna bele amik tényleg hasznosak lennének ilyen formában (meg kell tanulni hogyan lehet belepasszintani feedeket iGooglebe, az a jó hogy a nagytestvér ebben is jófej, ad egy csomó ingyen szakkönyvet hogy így programozz magadnak jóságokat, okoska, azért az nem volna nagyon rossz hogyha sokan tudnák megcsinálni pofásra-kényelmesre a neten is azt ahol mászkálnak). Merthogy. Mostjönafontos. Amiből nem nagy baj, ha kihagyom egy hétig az újdonságokat, és nincs olyan vágyam hogy visszaolvassam a kimaradottakat, arra ez a jó. Átnézni hogy aznap mi volt érdekes meg hír, címeket végigfutva a fontosakat megolvasni, a többiről meg tudni hogy van, erre volna ez remek. Amikor valamit szorosan kell követni, és mindent olvasni belőle, akkor jön a reader.

Google readerbe azokat az oldalakat érdemes belerakni, ami fontos tartalom, meg mondjuk ahol rendszeresen nagyobblélegzetű dolgok vannak, erre nincs mindig idő hogy tényleg odafigyelve végigolvassa az ember, itt meg olvasatlannak jelölve kivárja a dolgot, nem felejtődik el így. Nekem ez most tiszta rendetlen, tele van olyan oldakkal, amiket valamikor találtam és azóta kiderült hogy nem frissülnek egyáltalán, de nem akarom törölni merthogy előbb akkor ami van belőle legalább azt el kéne olvasni, viszont arra nem ez volna jó hogy itt tároljam a címet, szóval át kéne rendezni, talán valami social bookmarking oldalra vagy tudomisén (iigen, az is lesz mindjárt). Aztán. Vannak ismerősök blogjai, meg ilyen kis napi viccesek, Homár, Napirajz, képregények, ezeket le lehet tekerni egy perc alatt, kevés időt vesz el és mókás. Beállítottam még egy csomó komoly/érdekes blogot, mondjuk ilyen MediQ, KönyvesBlog, Onlinemarketing, Hungarian Spectrum, millió gasztroblog, streetfashion blogok mert azokon annnyira jó képek vannak néha hogy öröm nézni, Khívától keletre (lezárult már sajnos, visszaolvasandó ha eddig nem), meg még kismillió dolog amiket elég összevissza olvasok vagy nemolvasok hangulattól függően, van egy blokk amit stabilan naponta csekkolok, a többi meg várja hogy mikor kerül rá sor, meg kéne nyírni itt is azért hogy mi maradjon benne, emberibb lenne talán kevesebb, ténylegolvasott bloggal feltöltve, majdegyszerhogy.

Most már majdnem vége, csak egyet ragozok még, hogy social bookmarking, az eddigiek mellé kell egy olyan dolog ahol nem a frissülő oldalakat lehet betárazni és várni a következő adag finomságot, hanem hogy ami jónak találtatott cikk, azt miképpen lehetne szépen rendszerezve, visszakereshetően, megoszthatóan eltárolni, erre jó nagyon a közösségi építésű dolog, én most delicious-t kezdtem el, itt az oldalakat címkézheted, nézheted hogy mások milyen címkéket adtak neki, hányan mentették le maguknak az adott cikket, keresni lehet címke, felhasználó, téma, bármi alapján, azokat az oldalakat kapod meg amit a legtöbben találtak fontosnak, ismerősöket követhetsz, fel lehet íratkozni egy kiválasztott felhasználó feedjére vagy egy címke alapján, és utóbbi nekem jólesz, mert ha adok a fontos, megosztanivágyott cikkeknek egy olyan címkét amit mások nem használnak, akkor ha annak a címkének a feedjét beépítem a blogra szerelt dobozba, akkor nemcsakhogy a postokat tudjátok olvasni, hanem azt is hogy szerintem mi érdekes (ez kifejezetten lustáknak jó, mert a delicious fejlesztett browser alá alkalmazást, és így bármilyen oldalt böngészés közben egy klikkeléssel rá tudok küldeni erre a feedre), és mivel mindenki más oldalakat nézeget, lehet hogy majd lesz benne újdonság, amit akár érdemes megolvasni, jobb lesz visszatérni a lapra mert ha nem is írok újat, de ajánlok helyette másét, nem zaklatok annyiszor mailben küldött linkekkel embereket, kék ég, napsütés, madárcsicser. Hát nem? (Sőt sőt, ezzel még sokkalta interaktívabb lehetne ám, mert ha a drága olvasók közül ment le valaki cikket a meghatározott címkével deliciousben, akkor az is rögvest helyet kap a blogon. Csodálatoshisz.)

The “Blog” of “Unnecessary” Quotation Marks
Fél napja ezen mulatok, valami csodás blog a "szükségtelen" "idézőjelekről". Hogy mondjuk Made in "Germany"

Facehunterről. Mennyire jó a pulcsi.
IMG_2840.jpg (image)

Palin

Tegnap voltunk Art régi és egyben Leó leendő ovijában. Óvónénik bájosak (és nem gügyögnek!), gyerekek vidámak, Leó azonnal berombolt közéjük, felfedezte a játékokat, beszállt a srácok doboztologatásába és sírt hogy haza kellett menni. Bár kinyithatta az ajtót a kulcsával, ezzel most épp bármire rávehető, kapott egy kis játékkulcsot, aminek annyira örült hogy üstöllést meg is tanulta új szóként azt hogy key, és kulcs-kulcs-kulcs felkiáltásokkal rohamoz minden ajtót azóta. Nagyonjógyerek.

Index - Öt perc alatt feltölthető laptop

Már most elkezdtem vágyni egy minireaktorra, elektromos autóra meg öt perc alatt tölthető mindenre. (Amúgy az Index miért nem rak ki kis ikonsort a cikkek aljára hogy továbblogolható, diggelhető, socialbookmarkingolható legyen? Tudom tudom általában csak furán néznek rám ha azt mondom hogy rss, de próbálkozni lehet no.)

Mióta az aranyhalak megették az ikrákat tulajdonképpen nem szimpatizáltam velük nagyon, köptem én az aranyhalakra, úgy. Jó, etettünk a kicsivel, de azért mégiscsak micsoda népség. azonban most megengeszteltek egy újabb, valószínű csemegének szánt halkezdeménycsomaggal, amit viszont megmentettem idejében, szétnyírt harisnyából-hurokká alakított gemkapocsból és nehezékkavicsból összeszereltem egy ilyen védőcuccot, ugyanabban a vízben, ugyanolyan hőmérsékleten stb vannak, de a nagyok nem férnek hozzájuk. Én vagyok MacGyver.

Ja, azt eddig el is felejtettem írni, hogy keményen hummuszfüggő lettem, éppen próbálkozom a megalkotásával is, mert a bolti mennyiség állandóan egy perc alatt illan el, illetve hamár gasztro, minap csináltam meg életem első négy rúd bejglijét, három mákos és egy csokis típusút mert a mák kifogyott és mind utánpótlásért mind túróért el kellett volna vonszolni magam a város másik végén lévő lengyelboltba és hát hogy nem. A jelek alapján a cucc jól sikerült, maradék már nincsen, viszont meglepett hogy milyen egyszerű, azt hittem ez nagyobb kunszt azér.

Ápdét, nem jó ötlet rendetrakni addig amíg a füst elér a szobába. Mikor felkapartam az első próbálkozást úgydöntöttem feladni csak nem lehet majd a teljes csicseriborsókészletet felhasználja elképesztő mennyiségű, nemolyanízű cuccot állítottam elő. Tamás megette, de ez nem jelent sok mindent mert túl éhes volt. viszont mikor megéheztem azért megbarátkoztam vele magam is. Hát még kell szerelni a fűszerezésen meg mindenen az tuti

jóarcnak tűn, mármint persze úgy hogy fogalmatlan barom vagyok bármilyen aktuális témában (bár valószínűleg a nemaktuálisokban szintúgy)
Index - Jaksity: Letolt nadrággal állunk a csalánosban

Már pár napja akartam írni, hogy az aranyhalak petét raktak, tök izgalmas, először csak átlátszó kis gömbök voltak az akvárium falán de napról napra nagyobb lett bennük a pötty és hogy engem jobban érdekel mint a srácokat, jujdejó. Namost reggel még mindig jujdejó volt, délutánra viszont valamelyik hal lezabálta a csemetéket. téléshóéshalál. irgumburgum.

Hát nagyjából szokás szerint nem látszik már ki a szoba a rendetlenség alól, el is döntöttem hogy na majd veszek mindenféle rendszereződolgot és végigolvasok nyolcvanféle organising-blogot, az egyiken úgyis azt írták hogy ez a rendetlen embereknek való, mert a rendesfélék tippek-trükkök nélkül is tudnak emberi körülmények között élni az ilyen káoszlelkűeknek meg csak praktikákkal megy, hát remélem beválik, mindenesetre vettem sokelválasztós papírrendszerezőmappát és a földön heverő cuccból kiválogatom hogy mi számla/szerződés/egyetemipapír otthonra meg mi se. mondjuk holnap. vagy azután.

Van nyomtatóm, apám vett újat én meg reptettem a régit ami szerencsére elég apró jószág, ez remek és csodálatos mert Tamást nem akartam minden hülyeséggel zaklatni hogy ugyan töltse már azzal az idejét hogy nekem nyomtat mindentavilágon. azóta már van a fél falamat beborító reformációterjedése olasz-lengyel-magyar földön tizenhatodik-tizenhetedik században-táblázatom, még régebben csináltam és felragasztgatás helyett lehet hogy inkább tudnom kéne. nomindegy.

Voltam otthon mindenféle esküvőkön, mondjuk cimboraesküvőn a repkedés-nemalvás miatt fájt a fejem egy ideig (aztán kértem gyógyszert és bevettem pálinkával-kávéval-öt liter vízzel és jó lett), de a késői kezdés (mármint az alkoholbevitelé) miatt csak hajnalra lettem annyira vidámrészeg hogy egyesével lehalásztam mindenféle ismererőst meg ismeretlent hogy no akkor most társalkodunk és kész aztán meg nemsokára már szedelőzködés kezdődött, úúgy maradtam volna még, kedves jófej emberek közt.

Mivel van szabadidőm mosthétvégén, és mivel annakidején tudva hogy mennyire sorozataddikt tudok lenni jól félbeszakítottam a west wing (elnökemberei) nézésemet, most elszabadítom a világvége és előszedem a második évadot. Ha egy hétig nem jönnék ki a lakásból annak oka lesz.

Amikor kijöttem oxfordba, nem volt kulturális sokkom attól hogy fizetek-szolgáltatást kapok, meg mosolyognak az emberek, tetszett, jónak tűnt meg hogy így természetes, néha meglepődtem azon hogy milyen logikával és mégis működik minden, meg hogy alapvető jóindulat. hogy hiába a káeurópai gyanakvás, és olyan kicsit bután jön ki hogy a semmit méregetem rosszakar-é. Vagy nemtudom, lehet ez is sokk, csak a nem pofánvágós fajtából. Merthogy mikor most félévután hazamentem az utóbbi sokk volt, egyszerűen elszoktam tőle, kijöttem a napi rutinból, hogy már nem evidens az hogy lazán tegez a buszsofőr és kiröhög mikor jegyet akarok venni és nem értem hogy neki azzal csak meló lenne és inkább üljek már végre le a seggemre hogy indulhassunk. Az elején még meg is hatódtam, hogy milyen kedves hogy nincs apróm csak ezresem és mégis elvisz, de van egy olyan gyanúm hogy nem puszta szívjóság volt. És egyáltalán, ha elszánt vagyok és fizetni akarok azért amit igénybeveszek akkor ufónak kell nézni? De miután visszazökkentem már fasza volt, mentem régimagyar konferencia, begyűjtöttem cimborának még egy szegedi okosembert, hát már én is embereket gyűjtök, tiszta pokémon, már majdnem teljes a szegediokosembersorozatom. Átsétáltunk Párkányba is, az nem a legjobb szervezés volt, kb öt percet töltöttünk ott buszrarohanás előtt, de onnat nézve tényleg nagyonszép Esztergom, fotó stb. Pécsen tudtam találkozni szinte minden cimborával, siker, beszélgetés, örömboldogság hogy vannak ők meg összetrombitálhatók a kedvemért :)