Mennyire jófej a bácsi, és milyen nyomorult a legtöbb utcajárókelő

Van egy ilyen, hogy decluttering, a clutter az a felgyűlő limlom, ha philip k dick akkor a szuvatosodás, namost körülöttem minden nagyon nagyon szuvatosodik, és szuvattalanítani kéne a szobámat. életemet. vannak is ilyen blogok, csak ahhoz folyton kell csinálni vele valamit, abban meg nem vagyok olyan jó, bár bíztató, hogy az egyik szerint ez direkt a rendszertelen és lusta embereknek van, mert akik rendesek, azok anélkül is csinálják, hogy külön rekesz lenne mindennek és péntekenként kidobnának mindent amit nem használnak igazából. Oké, mondjuk erre képtelen lennék azt hiszem. Kéne szuvattalanítás blogot indítanom, hátha akkor megtanulnám én is.

Tegnap megnéztük moziban a Julie & Julia címűt, nagyon feelgood movie :)

Megnéztem múltkor egy svéd vámpíros paneldrámát, és nagyon akarok még sok ilyen csendeslassúhideg filmet, amik talán északon jobban teremnek, szóval aki tud címeket, az mondjon sokat de rögvest, olyan vonalon keresgélnék, mint az Éjjel-nappal fiatalok, Az élet nélkülem, meg szerintem valamennyire ilyen az Éjszakai meg Nappali őrség is, meg az Elveszett jelentés, no, házi feladva, gondolkodjatok rajta következő óráig. Most a Dalok a konyhából-t próbálom lerángatni, én a letöltésben annyira nem hiszek, amit lehet online nézek, de úgy tűnik, a norvég magányos agglegény konyhájába beköltöző magányos megfigyelő, meg az ő cimborálásuk nem érdekel elég embert, hogy streamelve elérhető legyen.

Kicsit kezd elegem lenni így másfél év után abból, hogy cidrizek a szobámban (és csak most jön az ősz-tél, hajjaj), illetve találtam Argos-katalógusban fűtőventillátort vagy mit, asszem beruházok, és talán nem leszek ennyit beteg se (ja, mostanában csomót beteg vagyok, hol egynapos vírus, hol torokfájás, múltkor meg egy hétig szédültem, de durván, mert a középfülembe mászott a kór, ami volt már egyszer, de akkor elmúlt egy nap alatt, igen kellemetlen cucc).

Van ma piac, most inkább ilyen táplálékvonal megy, holnap csütörtökönként meg bolhapiacabb, de a kedvenc könyvárusom jóvoltából, aki kétnaposra terjeszkedett, még többet költhetek, és engedményt ad mindig, nagyon kedvelem - ma egy Jane Austin összest és egy 1865ös bőrkötéses, exlibrises, gótbetűs Heine kötetet vettem tíz font helyett nyolcért. Fogalmam nincs hogy fogok hazaköltözni majd.

Vettem megavideo-nál tagságit, most nem kell egyórás szünetet tartanom majd a film közben, sidereellel ötvözve leigázom a sorozatokat. filmeket is. jól.

Megtanultam youtuberól csigát, garnélát meg királyrákot főzni, pucolni, meg osztrigát enni, most már csak az a gond, hogy szerintem nem szeretem őket, de azt azért jó érzés tudni, hogy ha a fejemhez szorítanának egy lőfegyvert, hogy na most egyél rákot/csigát/osztrigát, professzionálisan tudnám kivitelezni az elkészítést és étkezést.

Egyre inkább hiszek a Collinsban, Oxford meg Cambridge szótárak nincsenek olyan okosan összerakva mint a Collins cuccok, még régen vettem egy kis dictionary&thesaurus-t, amiben színekkel kiemeli a címszavakat, és nem egymás után rakja a két részt, hanem osztottak a lapok, meg össze van linkelve a definíció a szinonímákkal, tippek vannak az általában rosszul használt szavaknál stb, szóval teljesen kedves és használható jószág, most meg találtam egy remek tenyérnyi világatlaszt bagóért.

Nos, Oxfordban egy ideje.. (rövid összefoglalás: egyetemen vizsgákon átmentem, szigorlatokat megcsináltam - egy szakdoga és egy szigorlat van vissza tavaszra -, aztán ittam a cimborákkal sokat sokszor, ami balatoni párnapos tinédzserkedésben - kommandózás szomszéd kertbe arcfestéssel, illumináltan rendőrök kérlelése hogy hadd játsszunk a lőfegyverrel/gumibottal/bilinccsel, köztéri viráglopás és napernyőlopási kísérlet, mérhetetlen mennyiségű alkohol és dohányáru - érte el a tetőpontját, amiből jöttem gyerekvigyázni, és egy kicsit aggódtam is az átálláson, amíg megérkezés után tíz perccel egy ismeretlen orosz srác szülinapi buliján nem találtam magam vodkákat döntve le, mígnem barátkozásig ittam magam, srácokkal meg másnap már olyan volt, mintha el sem mentem volna. Nyáriszünetben általában egész nap velük voltam, reggeltől ötig, ami azért fárasztó, de volt sok szabadnapom, amikor általában lementem tengerpartra ahol cimborák laknak, fürödtem is meg minden, mázlim van és amikor arra járok nem esik az eső, fasza ez.) Nyáriszünetnek vége van, srácok most oviban-suliban, én meg hirtelen nem is tudom mit csináljak a sok szabadidőmmel (szakdogához kéne olvasni, oroszt tanulni, szigorlati tételsort tanulmányozni, kell-e mondanom hogy netezek, vásárolok és olvasgatok helyette?).