2008. június 20., péntek

vasárnap jön család, hétfőn elmegy ittenicsalád, két készülődést-pakolást követhetek-asszisztálhatok végig :) nagy vásárlás van, Tamás vett egy beszélő elsősegélyládát, csoportosítva van benne pakkokba hogy fejsérülés, lábsérülés stb, ha kinyitod van képes útmutató, meg beszél is. azt ugyan nem tudom hogy mit beszél, találgattuk hogy "Katonadolog!", "Keressen egy orvost!" vagy "Jaj, nagyon fáj?" szöveg lehet-e benne
A baj ott kezdődött hogy nem szinkronban rúgtunk be hanem felváltva, vasárnap én mocsokmód, hétfőn Zsófi, bár mindig ő szerezte be a barátjelölteket, használhatatlan vagyok. Ittunk pár helyen, meg majdnem vízibicikliztünk, meg kacsát kínoztunk, szóval csak a szokásos, végül a lila teknős nevű helyen kötöttünk ki, ahol barátkoztunk valami rockerekkel, meg egy Douglas nevűvel, aki jófejnek tűnt mert pl teljesen béna volt csocsóban így legalább nem egyedül én, meg mondta hogy orvos én meg teljesen lelkesedtem hogy akkor ő tulajdonképpen ki van képezve emberölésre, bár kicsit megorrolt hogy leháziorvosoztam mikor nem az, de nem lehetett engem akkor átverni (meggyőzni). Faggattuk hogy bennszülött-e, mondta hogy skót de nincs akcentusa, és emlékeim szerint kerítettünk igazi angolokat és beszéltettük hogy mondják meg tényleg nincs-e akcentusa, de ez kicsit homályos, az viszont hogy fényképezkedtünk is velük teljesen kiesett, csodálkoztam is mikor néztem Zsófi képeit, na mindegy, szóval kedves fiatalembernek tűnt, mikor hazaért bejelölt minket facebookon és meghívott csónakázni délutánra, de három óra józanodás után veszettmód lemondta hogy ejj de sajnálja mintha lenne már programja, de egyet se búsuljunk, majd máskor. Hazafelé azért még akivel csak összeakadtunk elmondattuk hogy I bought a boat, pl rakodómunkásokkal a sainsburys előtt, akkor kellett volna feladni mindent mikor Douglas lerázott minket, szertefoszlott minden remény oszt kész, de mi nem adtuk fel, nekivágtunk a hétfőnek is, sajnos az enzimek miatt én minden igyekezet ellenére szinte józanon, king's arms nevűben szenvedtünk hogy hideg van, meleg a sör, ostobák az emberek, és minden húszéves öltöny-nyakkendőben, ha volna magázás szerintem csinálnák egymás között, sok fontoskodó huszonkevéséves nyikhaj, borzalom, ennek is a legmélyét céloztuk be, fizikusbanda, utolsó vizsgáik után, csokornyakkendőben itták magukat mocsadékrészegre, és mondták hogy van velük egy tanáruk is, mondjuk ő is valami négy évvel idősebb otthon max demonstrátor, de fontossága teljes tudatában nézett ki a fejéből még ha beszélni akkor már aligis tudott, viccelődni akartam és mondtam hogy megtiszteltetés hogy megismerhetem, de ettől azt hitte hogy ismerek bárkit a tanítványai közül és folyvást azt akarta megtudni hogy kit, de amúgy úgy tűnt érti ahogy viccelődök, pl amikor kiderült hogy a fiúkon pátentos a csokornyakkendő akkor ezt szóvátettem hogy mégiscsak gyász, de mondta hogy neki rendes van, sok munkával kiérdemelte, én meg egyetértettem hogy így kell ezt csinálni, ezzel a vizsgával befejezték az egyetemet, lehet hogy ez az utolsó lehetősége hogy megalázza őket, hogy még rendes nyakkendőt se köthetnek, és bólogatott hogy bizonybizony, de hiába, ő sem lett a cimborám, valami borzalmas diszkóba mentek ahol én józanul és önszántamból nem töltök huzamosabb időt, el is menekültünk, hogy a lila teknősben bezzeg barátságosak voltak. na annyira, hogy megismert minket a kidobó, a csapos, törzsvendég lettünk, a lányok akik hajót mondatnak, de amikor ki akartuk vinni a sört akkor leparancsoltak minket, és amikor Zsófinak ötlete jött, hogy nem kiviszi a poharát dohányozni, hanem ő hazamegy, ezért a kidobóknak nem felelőssége hogy mit visz, akkor az egyik szó nélkül kikapta a kezéből és a csatornába öntötte, micsoda világ. Felzaklatta az esemény, el is mesélte mindenkinek hazafele, összefutottunk újra a sainsbury's rakodóival, egyik lány messziről kiabálta hogy i bought a boat, mire a másik aki az épületben volt kiüvöltött hogy megint az a kettő? és előrajzottak nevetni rajtunk, hát én már nem is tudom mit lehetne csinálni, egyszerűen még az alkoholisták sem fogadnak be. hjaj. de ezenkívül persze jolly good fun isnit.
Na csak összerakom mikor merre voltunk, szombatot nem találtam, de azért mert nem is mentünk kocsma, csak sétáltunk hogy város, meg folyó, meg jericho negyedben utcavásár (amit lekéstünk) meg utcafesztivál (amit nem), egy teherautóban léptek fel a helyierők, mi a Braindogs rekedtgyilkos hangú koncertjén ácsorogtunk egy darabig míg kibámészkodtuk magunkat Jericho szalonhippi lakosai és a folyóból kirajzott csatornapatkányok (tényleg. lakóhajók. Csokoládé című film csak nem johnny depp, hanem raszta ősz bácsi hologramos cilinderben van a szőrmellénykében persze csupasz felsőtestre véve. Volt botrány, a lakásban élők megszólták az egyik hajósnépi hölgyet amiért a kéthetes gyermekétől tíz centire tartja a cigit meg a sört, de aztán elsimult az üvöltő muzsikában, énekesbácsival komolyan félnék sötétben találkozni, showelemként villogtatta a szemét és valami olyan táncot járt hogy a subba de sajnálhatja hogy nem videózott senki, illetve elszántkegyetlen arccal, őrült szemmel belehörögte a mikrofonba hogy Jolly good fun isn' it?, ami egyik kedvencmondatom lesz, asszem Braindogs rajongó vagyok, remek volt, na, illetve az egyetlen esély hogy valahol befogadjanak, ha virágos nadrágban meg bekecsben odaállítok a hajósokhoz talán cimborálnak velem, bár Zsófi szerint azok barátkoznak egy babkonzervért is, nem kell túlspilázni.

2008. június 17., kedd

Zsófi cimbora itt volt péntektől, gyerekezés után mentem London, mentünk Sohoba, mert az először kinézett Vaddisznó a pocsolyában kocsma tele volt, meccs, ilyesmi, és hasonló okokból seholse találtunk helyet, na a Duke of Wellington bárnál untuk meg, ahol először furcsállottuk hogy csak fiúk vannak, utána meg már nem furcsállottuk, csak esmég kívülállók lettünk,ez különben visszatérő motívum lesz, valahogy a helyi cimborák gyűjtése projekt eddig nem a legsikeresebb. Ittunk még pár helyen, Zsófi barátkozik intenzíven, bár lehet hogy nem a legjobb taktikát választottuk mikor olyan szavakat mondogattattunk az emberekkel amik igenviccesnek tűntek igaziangol kiejtéssel (food, park, I bought a boat) illetve azt meséltük hogy london sucks, mert éjfél után gyakorlatilag lehetetlen sörhöz jutni. Valami helyen voltunk ahol először indiaiakkal ittunk tán, utána meg egy kinti csoporthoz csapódtunk, volt egy Petros Chrisostomou nevű fiatalember aki mondta hogy ő most híresember és kiállítása van és épp ezt ünneplik, és rajzolt is valamit amit aláírt meg mindenféle elérhetőséggel látott el, illetve kaptam névjegyet, felkészült híresember az már biztos, ellenben furcsa cimborái vannak, Molo nevű néger srác ismerősnekjelölte Zsófiát, és egyrészt jehovatanúja, másrészt meg olyan képe van fent amin egy pisztolyt fog a kamerára, hát inkább visszajelölte gyorsan, ki tudja mit csinál azokkal akikre megorrol. Aztán spanyolokkal, akiket én végesvégig olaszoknak hittem, annak hívtam, stb masíroztunk egy sikátorba a trafalgartér környékén, ahol volt egy darab hotdogos, én nem tudom miért de ettől ők boldogok és izgatottak lettek, mi meg inkább zaklatni kezdtünk egy egyedül ücsörgő Adrewt, őt az ismételgetett szavakért cserébe némi magyarra is tanítottuk, de azt eléggé zokonvettük hogy bennszülött létére ő sem tud szerezni sört. így ránkreggeledett, hunyorogtunk bele a napsugárba bután, aztán vártuk hogy kinyisson a csomagmegőrző meg hogy jöjjön a busz meg hogy hazaérjünk meg hogy átaludhassuk a napsütést (apropó, a ragyogó napsütés és a rendkívüli meleg nem győzte meg Zsófiát, hiába mászkált minden ánglus egyszál pendelyben ő elkékült körmökkel vacogott pulóverben-kabátban), ez amúgy is szerencsés volt mert nem nyomorítanám meg a gyerekeket azzal a kinézettel inkább. Délután felmásztunk emberek közé, gyermekcsék jó megbámulták, ilyen "És mit eszik?" tekintettel, de az is kiderült, közelről figyelték mikor táplálkozott, nagyon érdekesnek találták :)

2008. június 12., csütörtök

Oldalt e lehet beszélgetni ha épp online. Ha valakit érdekelne. olyan webkettes hogy csak, milyen kár hogy ilyen nemfrissülő zárvány ez, amit ugye nem nagyon ismerolvasnak a tömegek.
Holnaptól remek lesz, jön Zsófia, londonozás hajnalig aztán oxford keddig, jóaz. aztán meg egy hét, és elmegy itteni család nyaralni spanyolországba, otthonicsaládom nyaralni ide, és pihenek három hetet :) egy hét után szülők hazamennek, de megdumáltam hogy ahelyett hogy első ötletem szerint elvinnének haza magukkal, sokkal viccesebb lesz ha itthagyják nekem az öcsémet játszani, akkor mégsem leszek olyan magányos kitaszított nyomorult (tegnap már azon gondolkodtam hogy gumtree "barátokat keresek" oldalára írok), szóval akkor mégiscsak többen lehet turistáskodni, amit meg eddig úgyse nagyon csináltam, épp ideje is. öccs se mászkált még szerte anglia, sőt, nem szűnik mondogatni hogy nem tud elég jól ezen a nyelven, amit én meg nem hiszek el, de majd ha részegen idegenajkúaknak magyarázza az oszcilloszkópot, akkor biztos rájön hogy nemisúgyvan. jólesz nekünk, jó lesz nekünk[, ha intelligens gépek leszünk.]
 

Free Blog Counter