XhetetlenXX

Múzeumokat meg ilyesmiket persze lehetetlen végigjárni, valamennyire próbáltam körülmászkálni egy kicsit, kötelezőbbeket megnézegetni legalább, szereztem ilyen Paris Museum Pass nevűt, meg vasárnap hónap első vasárnapja volt, akkor majdnem minden, de legalábbis sok múzeum belépőmentes, az se jött rosszul, csak azt felejtettem ki a számításból, hogy ha én tudok róla akkor az egész világ is, és pl (többek között) ezen bukott el a D'Orsay látogatása (először akkor mentem mikor már zárva volt, aztán pont akkor amikor még nyitva volt ugyan de a pénztárt már lezárták, aztán vasárnap reggel, amikor nem az, hogy az egész előtte lévő teret szorosan kanyargó embersor töltötte be bejutásra várva, mert azt még kivártam volna, de mikor megnéztem mégis hol a sor vége hogy beállok kiderült hogy valami három utcával arrébb is még állnak a kedves emberek, aztán gondoltam akkor először Louvre, de mikor délután visszajöttem olyan négy körül - hatkor zár-, akkor a sor vége még ugyanott volt (pedig milyen jó lehet, jaj, milyen jó lehet!), hát mondjuk már ezek a kedves sorbaálló emberek is tuti hogy nem jutottak be, nem ment gyorsan a sor, az jó lehet, sorbanállni egy napot hiába). Először csak így kertekben mászkáltam, mert ilyen museumpasst valahogy sosem ott árultak ahol próbáltam venni, tudom, énamatőr, akkoris, aztán csak gyalogoltamösszevissza, hogy piramisok, királyi palota (belecsöppentem egy kosztümösfilm forgatásába ott, azért az igenhangulatos napszállatkor szemberohan többtucat álarcos báliruhás ember, akkor hittem bele másodszor a városba), meg felmásztam Diadalív tetejére (mennyi lépcső), Eiffeltorony tetejére fellifteztem (időjárás tök kiszámíthatatlan volt, egyik nap ragyogó ég, napsütés, aztán meg egész nap szürke, esik, pocsolya minden - és ez is esős nap volt, torony tetejéről a felhő belsejét lehetett látni, lefelé valamennyit az utakból a felhőn át, legjobb a lift volt, azt le is videóztam, marhajó a szerkezete, széptecc, látszik útközben szépen), Notre-Dame tetejére (mégtöbb lépcső, ráadásul szűk csigalépcső, ami egy szakaszon kétirányú, kb egycentis fokokon araszolni embereknek passzírozódva-esve állandóan miközben belső oszlopban nem nagyon lehet megkapaszkodni, hát az elégintenzív), belemászkáltam notredame kincstárba (nagyon durva ereklyék, egy Márton nevűnek a fél combcsontja, amibe szépen egyenesre reszelt felületre rá van vezetve a néhai tulaj neve - másik fele a csontnak vajon hol van? - bársonybélésű aranyládikában kukucskálóablakkal, és akkor ez még a lágyabb fajtából van), Conciergerie, Sainte Chapelle (az az ami kétemeletes, és lent ilyen kis festett falak, sok szuvenírárus - Zsófi mondta hogy egy honfitárs imígyen kiáltott fel valahogy füle hallatára: Na, viszünk a családnak is szuterént! - felső emelet meg körben soksok hatalmas színes üvegablak, és még a kapun a zárra is két angyal van faragva), Eiffel lábánál van a Branly, a másik múzeum amit dekár hogy kihagytam, csak hétközben nem volt rá időm, kicsit kiesik a többi közül, vasárnap itt is tömeg, hétfőn nem volt nyitva - D'Orsay se - kedd hajnalban meg már jöttem haza... Mesélték mindkettőről hogy milyenjó, hát ha legközelebb erre lennék megpróbálom azért megnézni őket. Viszont voltam Louvre (befogadhatatlan töménységben vannak a remekművek, két óra alatt annyira belecsömörleni hogy csak, ráadásul a tülekedő népek, akik háromszáz karéjban állják körül a MonaLisát hogy azt fényképezzék ahogy a többiek fényképezik a kordon meg üvegfal mögött lévő képecskét, hát ez engem annyira nem tudott feldobni, az már inkább mikor olyan termekbe tévedtem ahol nem volt híresség, kongott az ürességtől és gyönyörű dolgokat találtam lökdösődés nélkül, de közben meg rájöttem hogy a 18-19. századi festészet, amiből elég sok termen végigkóvályogtam abszolút nem szívemcsücske, és persze elismerem én a technét, de azért az invencióval csak barátibb a dolog, és három monalisát simán lecserélnék egy Pollock csurgatott festményre. L'Oragerieben volt sokminden ami tetszett, mondjuk nem feltétlenül a vízililiomokkal fogtak meg de azért azt érdemes megnézegetni, Ars et Metiers is vicces (első biciklik, első autók, millió nyomogatható gomb meg találmány meg szerkezet), Picasso múzeum is tökjó, viszont ahol lubickoltam az egészben az azért mégiscsak a modern művészetek múzeuma a Pompidou Centre-ben, mész és Dalí, Pollock, Picasso, Mondiani képek mindenütt, és mellette van Vasarely, Moholy-Nagy fényképeknek külön terem, és két soron keresztül Kassák MA folyóiratának a számai meg különszámai, hát ott valahogy igenszerettem magyarlenni (máshol ez valahogy nem kapott el, de itt majdnem odarángattam egy teremfelügyelőt hogy onnan jöttem ahonnan ezek a képek-újságok! aztán persze uralkodtam magamon azért), az azért eléggé ott van mikor a képeken először csak egyre durvábban textúrra hívják fel a figyelmet rétegek lekaparásával meg ilyesmi aztán meg egyszercsak nem elég a festőnek a két dimenzió és késsel nyit másikat a vásznon. Szóval az a hely azért nagyon kedves nekem, már csak a kívülvezetékes épület miatt is, hát még ami bévül van!