XhetetlenXX

Nno, vakációmnak mindjárt vége, szülők ilyes voltak egy hetet, komppal, kocsival, rossz sávba kanyarodásokkal, néztünk london meg oxford meg így környéken pár kis falut, aztán szülők hazamentek, öcsém meg maradt, csütörtökön megy majd haza, annyira nem turistáskodtuk túl magunkat, voltunk egyszer biciklizni, egy napot cambridgeben, meg párszor kocsmázni ahol sikertelen barátkozási kísérleteket tettünk illumináltan. Most már amúgy elegem van, innentől atommal fogok mindenkit meginteni aki nem jön velem kávézni legalább a nyelviskolából, ha már más közösségbe úgysem tartozom semennyire itt. Viszont az egyik szórakozóhely kidobóemberével már egészen összecimboráltunk, szinte azt mondta hogy ha jön ismerősöm akinek nincs diákja, de rendesen viselkedik, üsse kavics, beengedi. Ja, ami vicces még, lebetegedtem ebbe a hideg nyárba, zuhog folyton meg efféle, és tüszős lett a mandulám, ami engem nem nagyon zavart, csak rákerestem és mindenféle fájdalmas halállal ijesztgetett az összes honlap ha nem szedek rá antibiotikum. Orvosnál ellenben nem volt időpont, ám amikor másodszor kérdeztem hogy biztose, akkor a néni feltett a telefonos listára, fél óra múlva felhívott egy doki hogy miapanasza, elmeséltem hogy mandula, kérdezte hogy ugyanolyan-é mint amikor egy hónapja jeles kollégája doktor Szilveszter írt fel gyógyszert, mondtam hogy nyilvánhogypersze, receptet nekem, és simán felírta telefonra. Senki bele nem nézett hogy hogyan mondok Ááát. Nagyonlaza. Tetszik. Mondjuk öcsém mulatott rajta hogy legközelebb már csak a "fáj. a szokásosat. most! kell!" telefonhívással zaklatnám a rendelőt, dehát ugyan.