2009. május 15., péntek

Az ezévi szakesten nem estem le a lépcsőn, táncoltam több tanárommal, annak ellenére hogy nem tudok olyant csinálni; csak rajtuk múlt hogy nem estem illumináltan két lépés között a tömeg közé, nyertünk csapattal irodalmi activityn dobostortát, amiből kb senki sem evett, pedig jófejül bedobtuk a közösbe, és a nyerés miatt nevezett táncoslábú tanáraim először a játékból akartak kitiltani, utána meg leautistáztak amiért tudtam volna a válaszokat, pedig nemis, többicsapattárs sokkal többet tudott. De csak viccből, persze, állítólag. (Freaked out, erre kéne valami frappáns magyar, a kiakad, kiborul nem fedi azért teljesen, mindegyis, szóval azt csináltam mikor egyik tanárember elkezdett kiabálni hogy engemet -név- diszkvalifikáljanak, hát honnan tudja a nevemet, mikor járunk kétszázan egy évfolyamra, ő modernes és meg régimagyaros, jesszus, és akkor cimboratanárnak mondtam hogy ez ijesztő volt, miért tudja, ő meg elkezdte hogy hát beszélnek rólam. vááááááá. szóval.. ezzel nem segített.)

Nincsenek megjegyzések:

 

Free Blog Counter