2009. május 22., péntek
Jövök haza éjfél után békésen ittasan, találok egy kutyát az úton. Nem nagyon akart barátkozni, füttyögetésre elszaladt, volt némi szénsavmentes vizem, gondoltam felajánlom. Locsoltam ki neki kicsit hátha szomjas, de attól is megijedt, viszont a csettintésre jött utánam szépen, én meg beszéltem hozzá, hogy most mégis jó helyen jár-e, jól meggondolta-e azt az ivást, majd a kapunál mondtam neki, hogy no, kutya, én itt bemegyek, biztos hazatalálsz-e. No ekkor láttam hogy a szembeszomszéd pasi a jelenetet végigkövette az ablakból... Hogyan égessük be magunkat mármegint rovatunkat hallották.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
4 megjegyzés:
:):)
(avagy, hogyan írjunk tartalmas megjegyzést)
Tetszik ez a meditatív párbeszéd (a kutyával), ez a tükörsima kedély...
Miként lehetséges mégis, hogy ezt egy szomszédpasi bámészkodása megzavarja??
Afrosound
Hát, nem volt benne a számításban. Általában csak ismerős kutyákkal társalgok hangosan :)
Ezt örömmel nyugtázom. Ezúttal tehát éppen tágítottad az ismeretlen kutyákkal szembeni karthauzi szabályokat. A szembeszomszédnak pedig ennek érzékeléséhez - s ezt majdnem biztosra veszem - túl durva a szeme. Isten tudja, mire gondolhat egy ilyen figura...
Afrosound
Megjegyzés küldése